Tendenciák

Az internet-, és a digitalizációs szolgáltatások használatában

A digitalizáció ma már szinte a teljes vállalati szektorban jelen van Magyarországon, az internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások aránya közel 100%-os, de a magyar KKV-k digitális fejlettsége összességében nem változott jelentősen 2021-2022 között, ami annak tudható be, hogy a koronavírus első hulláma alatti lezárások, a cégek nagy részét érintő korlátozások és az otthoni munkavégzés számos cégnél jelenthettek előrehozott fejlesztést. A kényszer diktálta digitális ugrás után a legtöbb cég nem hajtott végre további informatikai beruházásokat.

Magyarország a digitális gazdaságot mérő mutatók esetében sajnos a leggyengébb tagállamok között szerepel az EU DESI jelentése szerint. · Az elmúlt két EU-s költségvetési időszakban a Közép-magyarországi régióban tevékenykedő vállalkozások a kevésbé fejlett régiókban elérhető (nemcsak IKT célú) EU-s forrásokból nem részesülhettek, saját forrásból pedig csak részlegesen képesek fejleszteni, ami különösen nagy hiányosság a digitalizációs beruházások esetén. ·

Az üzleti felhőmegoldások használata terén is komoly lemaradás mutatkozik a magyar kkv-szektorban, holott a digitális gazdaság fejlesztése körében egyre inkább látható, hogy a digitalizáció minden ágazatban versenyelőnyt tud generálni. Ennek ellenére a hazai kis- és középvállalkozások mindössze 12%-a vesz igénybe felhőalapú üzleti szolgáltatásokat, miközben az uniós átlag 20% felett van.

Magyarországi és uniós tendenciák 2018-2023

Tendenciaként megfigyelhető, hogy egyre inkább háttérbe szorul a „dobozos szoftverek” alkalmazása és a saját fejlesztés. De a vállalati méret növekedésével, és már a kicsiknél is egyre inkább azok a megoldások jelentkeznek, ahol az IT cégek saját keretrendszereit fejlesztik tovább, beépítve a vállalkozás speciális igényeit.

Az egyes vállalati IKT (infokommunikációs) mutatók, az egyes eszközök, megoldások használata kapcsán a következők láthatók: A vállalati internethasználat természetes növekedési ütemének az okostelefonok terjedése jelentős lökést adott.

Az internet-hozzáféréssel rendelkező mikro- és kisvállalkozások aránya 2013-ban még 85% volt, amely 2019-re közel 100%-ra nőtt.

Az infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően a legtöbb vállalkozás számára már elérhető a nagy sávszélességű internetkapcsolat. A nagy sávszélességet biztosító előfizetéssel rendelkező vállalkozások aránya alig marad el az uniós átlagtól (2,5%), ugyanakkor közülük sem mindenki használja ki üzletviteli, termelési folyamatai során a nagy kapacitás nyújtotta lehetőségeket. Ahol nem áll rendelkezésre megfelelő kapacitású hálózati kapcsolat, a vállalkozások – különösen a kkv-k – sem belső rendszereik, sem külső kapcsolataik esetében nem tudják optimálisan kihasználni a digitalizáció lehetőségeit.

Az irodai eszközellátottság mára alapvetően megoldott a kkv-k körében is, ugyanakkor – részben a hatékony üzleti célmegoldások hiánya miatt - a hordozható eszközök (tabletek, okostelefonok) vállalati IT rendszerekhez történő integrációjában még jelentős tartalékok vannak.

Csökkent a vállalatirányítási rendszerrel rendelkező cégek aránya, emelkedett a papíralapú összesítéseket használó cégek aránya, de több cég gyűjt adatokat, hogy megalapozza a döntéseit. Kirívóan nagy a 10 főnél többet foglalkoztató hazai vállalkozások hátránya az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek használata területén (34,4% vs. 14,3%).

A vállalatok belső folyamatainak digitalizáltságával nemcsak az ERP rendszerek területén, hanem általánosabb megközelítésben a digitális technológiák üzleti integráltsága vonatkozásában is nagy az elmaradás. CRM (ügyfélkapcsolati) rendszerek használata tekintetében a tagállamok rangsorában az utolsó helyen áll Magyarország (18,3% vs. 6,69%).

Jelentősen emelkedett a számlázó szoftvert használó cégek aránya, ezzel párhuzamosan csökkent az elektronikus számlát kibocsátani, illetve befogadni nem tudó vállalkozások aránya.

A cégek szűk negyedénél (a munkavállalók 8 %-a) elérhető a Home Office lehetősége a munkavállalók számára a hét legalább egy napján. Az arány nem változott 2020 szeptemberéhez képest.

A cégek több mint negyedénél tudnak a munkavállalók telekonferencia szoftvert használni. Kis mértékben nőtt a telekonferencia szoftvert és kollaboratív csevegő szoftvert használó cégek aránya.

Csak minden tízedik cégnél használnak a munkavállalók egymás közötti kommunikációhoz irodai kollaboratív csevegő alkalmazást, de arány emelkedett 2020-hoz képest.

Informatikai biztonság: jelentősen emelkedett a VPN t használók aránya, viszont kevesebb cég használ vírusirtót. A cégek valamivel több, mint felénél van távoli elérést biztosító eszköz, az arány emelkedett 2020- hoz képest. Valamelyest több vállalkozás alkalmaz többszintű jogosultsági rendszert és emelkedett azon cégek aránya is, amelyek valamilyen módon, de készítenek automatikusan biztonsági másolatot a fájlokról, de még mindig nagyon alacsony a mentési rendszerrel rendelkező cégek száma. Ez - a felhasználók digitális ismereteinek és a biztonsági protokollok hiányának tükrében - egy esetleges kibertámadás vagy katasztrófahelyzet esetén nagyfokú adat,- és anyagi veszteséget okozhat.

A szervezetek számára elengedhetetlen az a törekvés, hogy lépést tartsanak a technológia fejlődésével. A vállalkozások IT fejlettsége jelezheti annak innovációs képességét, hiszen a megfelelő eszközök hiányában lehetetlen újítani és megújulni.