A felhőalapú szolgáltatásokról bővebben

Abból, hogy a felhő alapú technológiák alapja az internet, egyenesen következik, hogy a felhő alapú technológiákra épülő szolgáltatások bárhonnan elérhetők, ahol van internetes hálózat. Ezen felül gyorsak, kényelmesek, és sok szolgáltatást kínálnak. Ugyanakkor erős a hálózattól való függésük, a rendelkezésre álló adatátviteli sebesség és mennyiség esetlegesen korlátozott, számos plusz költség és integrálási nehézség jelenik meg az átállás során, valamint adatbiztonsági szempontból sokkal sérülékenyebb, mint a lokális hálózat.

A felhőalapú szolgáltatást érő kritikák szerint az adatok interneten tárolása egyben a cloud computing hátránya is, mivel nem tudjuk, pontosan hol tárolják a fájlt, nem lehetünk biztosak afelől, hogy mindig épségben fog maradni, vagy, hogy illetéktelenek nem férnek hozzá. 

Az adatok tárolásával, védelmével, felhasználásával összefüggő kockázatok feltérképezésének és kezelésének igénye (a megvalósíthatósági vizsgálatok) előzetes elvégése kulcsfontosságú lépés az informatikai rendszer felhő-alapú átalakítása előtt. Nagy kockázatot rejthet a szolgáltatásokhoz kapcsolódó standardok hiánya, a platform-, illetve nyelvfüggőség, valamint az elégtelen felhasználó ismeretek. A valós idejű, több eszközről történő hozzáférés magában hordozza a rendszerek sérülékenységét, a támadásoknak vagy jogtalan felhasználásnak való fokozott kitettséget. 

Az interneten adataink tárolása attól függ, hogy mennyi ideig őrzik azt meg, milyen adatbázisban, milyen hozzáféréssel kerül tárolásra, és mennyire tudatos a felhasználó Óhatatlanul is virtuális lábnyomot hagyunk magunk után az online világban, amely veszélyeket rejt magában.

Az első probléma megfelelő kiberbiztonsági-, és mentőrendszerrel minimalizálható, de a megfelelő felhasználói ismeretek hiánya, az eszközök/rendszervezérlők tervszerű fejlesztésének elmaradása, valamint ezen eszközök egymással történő kommunikációjának (kompatibilitásának) és felhőintegritásának elégtelensége továbbra is komoly gátat szab a felhő alapú szolgáltatások kihasználhatóságának és terjedésének. 

A szolgáltatás igénybevételéhez az alábbi eszközöknek és feltételeknek is rendelkezésre kell állnia: 

• hardver, amely alkalmas az adott szolgáltatás futtatására
• hálózati hozzáférés, amely rendszerint a szélessávú internet hozzáférést fedi le
• a szolgáltatás informatikai, szoftveres hátterét jelentő program
• különböző biztonságtechnikai megoldások a felhasználói jogosultságok, hozzáférések kezelésére, valamint az adatbiztonsági feltételek megteremtésére
• a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges adminisztratív folyamatok kezelését lehetővé tévő rendszerek, platformok.

A felhő alapú technológiák öt alapvető jellemzővel rendelkeznek, háromféle szolgáltatási modellben (mint szoftver, mint platform és mint infrastruktúra), valamint négyféle elérési móddal (nyilvános, magán, hibrid, közösségi) valósulhatnak meg.

A felhőalapú technológiák négyféle elérési módja (nyilvános, magán, hibrid, közösségi)

• A magánfelhő kizárólag egyetlen szervezet részére fenntartott számítástechnikai infrastruktúrát jelent. 
• A közösségi felhő is zárt rendszerben működik, azonban nem egyetlen vállalat, hanem azok egy meghatározott csoportja fér hozzá.
• A nyilvános felhő infrastruktúrájához a korábbiakkal ellentétben bárki hozzáférhet. Az erőforrásokat a szolgáltató vállalat birtokolja, kezeli és működteti saját telephelyén.
• A hibrid felhő a fent említett változatok valamilyen kombinációja. A felhasználó vállalat bizonyos funkciókat elláthat nyilvános felhőn keresztül, másokat pedig lokálisan vagy magánfelhőben.
•  

A szolgáltatás módja szerinti besorolás. A három alapvető modell az alábbi:

• Infrastruktúra mint szolgáltatás (Infrastructure as a Service – IaaS): Ebben az esetben a szolgáltató hardvereszközöket biztosít a szervezet számára, amihez egy virtuális felületen fér hozzá és önmaga telepíti és futtatja a szükséges operációs rendszert és alkalmazásokat.
• Platform mint szolgáltatás (Platform as a Service – PaaS): az ügyfél a hardvereszközök mellett az operációs rendszert is bérli. A szolgáltató programozási eszköztárat, összetett fejlesztői környezetet is biztosít a felhasználó (vevő) számára.
• Szoftver mint szolgáltatás (Softvare as a Service – SaaS): Ebben a modellben a szolgáltató az ügyfél számára hozzáférést biztosít az infrastruktúráján futó alkalmazásokhoz. A felhasználónak csupán egy ún. kliensre van szüksége a szoftverek kezeléséhez. A kliens lehet egy eszköz (pl. laptop, okos telefon, táblagép), vagy egy program (pl. web-böngésző).

A felhő alapú technológiák öt alapvető jellemzője:

• Igény szerinti és önkiszolgáló: A felhasználók közvetlenül szükség szerint automatikusan rendelhetik meg és kezelhetik szolgáltatásokat, anélkül, hogy emberi kapcsolatba lépnének a szolgáltatóval.
• Széles hálózati hozzáférés: A felhőszolgáltatások hálózaton (általában az interneten) keresztül működnek, szabványos mechanizmusok és protokollok használatával, amelyek elősegítik, hogy különböző platformokon (számítógép, táblagép, mobiltelefon) használhatóak legyenek. 
• Erőforrás-összevonás: A szolgáltatók számítástechnikai erőforrásaikat (például tárolás, feldolgozás, hálózati sávszélesség) több bérlői modell felhasználásával egyesítik, így a különféle fizikai és virtuális erőforrásokat dinamikusan tudják hozzárendelni és újraosztani a fogyasztói igényeknek megfelelően. A felhasználók függetlenek az erőforrásoktól, abban az értelemben, hogy általában nincs tudomásuk az adott erőforrások pontos „helyéről”, nincs lehetőségük azok ellenőrzésére. 
• Gyorsaság és rugalmasság: Az erőforrásokat és képességeket a szolgáltatók rugalmasan tudják biztosítani, felszabadítani, méretezni, az aktuális keresletnek megfelelően. A fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy a szükséges erőforrások korlátlanul a rendelkezésükre állnak. 
• Szolgáltatás mérhetősége: A felhő alapú rendszerek automatikusan mérik, ellenőrzik és optimalizálják az erőforrások, szolgáltatások használatát, támogatva az erőforrás-felhasználás optimalizálását. A szolgáltatások mérhetők, az erőforrás-felhasználás nyomon követhető, biztosítva az átláthatóságot mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók számára. 

Mire használható a felhő? 

• E-mail: Mindenki által ismert, magánéletben is rendszeresen használt szolgáltatás. Nagy részük ingyenes, mint például a Gmail levelezőrendszer, ami szinte mindennapos használatban van. Számos kisvállalkozás céges e-mailezésre a Gmail szolgáltatásait használja.
• Felhő alapú irodai alkalmazások és vállalatirányítási rendszerek: Egyre népszerűbbek és elterjedtebbek a felhő alapú irodai alkalmazások, mint az Office 365 vagy a Google Workspace, melyek online, valós idejű szinkronizálást és megosztást tesznek lehetővé.
• Fájltárolás, fájlmegosztás: Az online fájltárolási szolgáltatás lehetővé teszi állományaink felhőben való tárolását. A szolgáltatás használatával különböző eszközök: okostelefonok, számítógépek, tabletek kapcsolhatóak össze egy közös könyvtár által. (pld MS Teams) Bármely eszközön létrehozott vagy módosított adatállományt a rendszer automatikusan és valós időben összeszinkronizálja a többi eszközzel. Kényelmes hatékony és gyors munkát tesz lehetővé.  
• Adatelemzés: Korábban, a lokáli erőforrások kímélése érdekében az egyik legelterjedtebb alkalmazási módja volt a felhőnek.